Ugrás a tartalomra
Várpalota

Független települési kalauz. Nem Várpalota önkormányzatának hivatalos honlapja.

Várpalota

Egykor a Bakony déli kiágazásának erdői borították Várpalota vidékét, délen pedig a Sárrét lápjai és mocsarai húzódtak.1

Járás
Várpalotai járás
Jogállás
város
Lakónépesség
19 265 fő
Lakások száma
8886
Terület
77,3 km²
Irányítószám
8100

Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1.

Thury-vár (Várpalotai vár) – illusztráció
Thury-vár (Várpalotai vár). MI-vel készült illusztráció, nem fénykép. Alapja Globetrotter19 fotója (Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0). Az illusztráció ugyanezen licenc feltételei szerint használható fel.
Bács-Kiskun megyeBaranya megyeBékés megyeBorsod-Abaúj-Zemplén megyeBudapestCsongrád-Csanád megyeFejér megyeGyőr-Moson-Sopron megyeHajdú-Bihar megyeHeves megyeJász-Nagykun-Szolnok megyeKomárom-Esztergom megyeNógrád megyePest megyeSomogy megyeSzabolcs-Szatmár-Bereg megyeTolna megyeVas megyeZala megyeVeszprém megye
Várpalota helye Magyarország térképén. Térkép: © OpenStreetMap közreműködők.

Várpalota története

Pét, Inota, Bátorkő és Palota első említései

Pét létezéséről az első írásos emlék 1082-ből való: egy oklevél a veszprémi káptalan két malmát említi itt. Inotát 1193-ban említi először oklevél, amikor III. Béla három szőlőt adományozott a fehérvári keresztes konventnek. Bátorkő várát 1326-ban említik először ezen a néven, amikor a Csákok elcserélték Károly Róbert királlyal. Palota nevét 1397-ben említik először oklevélben. A régészeti feltárás a vár előtt, a 14. században épült gótikus palotaegyüttest hozott felszínre.1

Újlaki Miklós vára és Thury György kapitánysága

Palotán a ferences kolostor 1440 táján már állt. Az 1440-es évek elején Újlaki Miklós négyszögalakú, belsőtornyos vár építését kezdte meg, Palota várát pedig az 1445. évi országgyűlés IV. cikkelye említi először. 1533-ban királyi sereg ostromolta meg a várat, hogy kiűzze belőle Móré Lászlót. Thury György idejében, 1559 és 1566 között váltak legendássá a vár harcai. 1566 júniusában Arszlán budai pasa mintegy 8000 fős sereggel ostromolta Palotát.123

A török kor vége és a Sárrét lecsapolása

Palota 1687. november 21-én szabadult fel véglegesen a török uralom alól. Ezt követően egy 1696-os összeírás szerint a vár körül 188 ház épült fel. Bottyán fővezér lőporgyárat létesíttetett Palotán, és 1707. június 17-i levelében azt írta, hogy ott éjjel-nappal készíttetik a puskaport. Később, 1746-ban a polgárok harmadik szerződést kényszerítettek ki a földesúrtól, amely a város hatáskörébe adta a közigazgatást és a bíráskodást. Fejér és Veszprém megye végül 1763-ban Bőhm Ferenc vízépítő mérnököt bízta meg a Sárrét szabályozási tervének elkészítésével, a palotai határt érintő szakaszt pedig az 1770-es évek elején rendezték.12

Iparosok, bányanyitás és Várpalota városi rangja

Az 1828-as összeírás 301 palotai iparost számolt, akik 37 fajta ipart folytattak. Később, 1858-ban Palota ismét városi rangra emelkedett, az 1870-es évek elejétől pedig hivatalosan a Várpalota nevet viseli. A század végén az Országos Bányakapitányság 1886. szeptember 17-én engedélyezte a bánya megnyitását, gróf Sztáray Antal pedig 1887-ben a 30 méter mély Antal-aknával tárta fel a szénlelőhelyet. A 20. században, 1932-ben Palota határában üzembe helyezték a Péti Nitrogénműveket. A második világháborús harcok után az épületek 71 százaléka romokban hevert, kiégett vagy összedőlt. Ezt követően, 1951-ben Várpalota Inotával együtt kapott városi rangot.12

Látnivalók

Thury-vár

A Thury-vár szabályos alaprajzú, négy saroktornyos építmény. A várban vadászati kiállítás és a Gróf Sztáray Antal Bányászattörténeti Gyűjtemény is látható. A Thury-vár vitézei Hagyományőrző és Sportegyesület 2018-ban alakult meg Várpalotán.2345

Várpalotai Képtár (egykori zsinagóga)

Az egykori zsinagóga 1839-ben épült, és műemlék. Az épület 1986-tól kulturális funkciót kapott, és azóta előbb Nagy Gyula Galéria, majd Várpalotai Képtár néven működik.6

Fodor Sára Tájház

A 19. század elején terméskőből épült parasztbarokk lakóházban 1986 óta helytörténeti gyűjtemény működik. A tájház 2006-ban egy helytörténészről kapta a nevét.7

Érdekességek

  • Ney Dávid operaénekes Várpalotán született 1842-ben.1
  • Krúdy Gyula apja Palotán született, nagyanyja palotai volt; a város könyvtára az író nevét viseli.18

Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata

Tudta-e Ön?

Várpalotán is kérhet ingyenes felmérést ablakhoz, ajtóhoz, redőnyhöz és szúnyoghálóhoz, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.

Ablak ablak.varpalotan.comAjtó ajto.varpalotan.comRedőny redony.varpalotan.comSzúnyogháló szunyoghalo.varpalotan.com

Kereskedelmi oldal. A felmérést a kiszolgáló partner végzi: Ajtókő Kft. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.

Források

  1. Magyar Elektronikus Könyvtár (OSZK) – Könczöl Imre: Várpalota rövid története mek.oszk.hu/02100/02168/html/konczol3.htm
  2. Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/V/Várpalota.html
  3. Thury-Vár Nonprofit Kft. thuryvar.hu/tortenetek
  4. Thury-Vár Nonprofit Kft. thuryvar.hu/kiallitasaink-kiallitoterek
  5. Thury-Vár Nonprofit Kft. thuryvar.hu/hagyomanyorzes
  6. Thury-Vár Nonprofit Kft. – Várpalotai Képtár thuryvar.hu/varpalotai-keptar
  7. Thury-Vár Nonprofit Kft. – Fodor Sára Tájház thuryvar.hu/fodor-sara-tajhaz
  8. Thury-Vár Nonprofit Kft. thuryvar.hu/intezmenyeink

Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.